A Helyek Vácon sorozat mai terítékén a Kilátó Központ, Katona Miklós igazgatóval beszélgettünk a pár éves intézményről és a kolostor történetéről. 

Mit tudunk a kolostor történelméről? Milyen funkciót töltött be az épület korábban, hogyan jelent meg Vác történelmében?

A magyar történelem több mint ezeréves helyszíne Vác. A város kiemelkedő pontján már az Árpád-korban felépült egy vár és püspöki székesegyház is, utóbbit a magyar krónika szerint I. Géza királyunk alapította. Az egykori erőd, majd székesegyház helyén 1721-ben tették le a ferencesek a templom alapkövét. 1741-ben kezdték a Duna felőli szárnyat építeni, 

a kolostor építési munkáit pedig 1751-ben fejezték be. 

A kolostorhoz a 18. század végétől ipari tevékenység is kapcsolódott, hiszen egy ferences posztógyár működött itt. 1926-ban létesült a Kapisztrán-nyomda a kolostorban, a mai aula nagyterem helyén dolgoztak a nyomdagépek. 1950. szeptemberében megfosztották az itt élő szerzeteseket a szerzetesi ruha viselésétől, év végén felszámolták a nyomdát. 1960 körül, más kolostorokhoz hasonlóan a szerzetesi cellákból lakásokat alakítottak ki, az államosításkor ugyanis a honvédség kapta meg az épületet.

A 20. század második felében a híres Váci György könyvkötő műhelye kapott otthont az épületben. A gyógynövények mellett a templom történetével és felújításával is lelkesen foglalkozott Szabados Anzelm, korábbi ferences szerzetes, 1970-től a Szent Kereszt templom plébánosa. A kolostor melletti területet róla nevezték el "Anzelm-kert"-nek.

1978-ban a Pest Megyei Levéltár váci részleg kapta meg a kolostor épületének nagy részét: a kirendeltség 2004-ig működött itt. 2006-ban kiürítették az épületet. 

A ferences rend 1992-ben visszaigényelte a kolostor épületének tulajdonjogát, amelyet 2004-ben kaptak vissza. Ezt követően az épület többségében üresen állt, néhány terme volt használható, állaga romlott, egy páratlan értéket megóvó kormányzati döntés volt a kolostor felújítása, ami 2018-ban kezdődött meg.

Honnan jött az ötlet, hogy egy ilyen intézmény létesüljön pont itt?

A hazai szakképzési rendszer több jelentős átalakításon ment keresztül, az egyik legmarkánsabb átalakítás 2015 nyarán valósult meg, amikor a szakképző intézmények Szakképzési Centrumokba rendeződtek. Az akkori átalakítás kiemelt célja volt, hogy tovább erősödjön a gazdaság és a szakképzés kapcsolata, a szakképző intézmények bővítsék a képzési programjaikat, minél több fiatalt hívjanak a hazai szakképzésbe, professzionális pályaorientációs tevékenységgel. 

A szakképző intézmények nem rendelkeztek megfelelő pályaorientációs felkészültséggel, így született meg annak az igénye, hogy országos szinten megfelelő szakmai, módszertani támogatást kapjanak. 

Az említett többlet feladat és a váci ferences kolostor felújításának ügye találkozott egymással és indult el szakmai fejlesztési munka a Szakképzésért Felelős Helyettes Államtitkárságon.

A megfogalmazott koncepció alapján a pályaorientációs feladatok térségi ellátása országosan a létrehozott új szakképzési centrumok keretei között valósul meg, amely intézményi hálózatnak módszertani és fejlesztési központjául szolgál a tervezett speciális fejlesztő központ, ellátva az alapfeladatnak tekintett életpálya-tanácsadási, diagnosztikai, egyéni fejlesztési, valamint személyes kísérési és nyomon-követési feladatok mellett a kutatási és pilot fejlesztési feladatokat, továbbá a szakemberek továbbképzését. Mindez azt jelenti, hogy a speciális fejlesztő központ - módszertani vonatkozásban - országos hatáskörrel működik.

Milyen célokat szolgál a mindennapokban a Kilátó?

Az intézményben inkluzív szemléletben dolgozunk a 10 - 33 éves életpálya tervezésükben kiemelt támogatást igénylő korosztállyal. Célkitűzésünk, hogy szolgáltatásainkhoz a sajátos nevelési igényű és/vagy fogyatékos fiatalok számára egyenlő hozzáférést biztosítsunk. További célunk, hogy a fiatalok komplex életpálya-építése mellett hatékonyan segítsük a szülők, pedagógusok, pályatanácsadók és munkáltatók körét is, az általuk jelzett egyedi igényekre alapozva.

A központ egyben országos szintű módszertani kutató-fejlesztő központ szerepet is betölt. Szervesen illeszkedik az oktatás, kiemelten a szakképzés és a munkaerőpiac működő rendszereihez. Fontos alapelveink közé tartozik a hosszú távú személyes mentorálás, kísérés, a hálózatban, valamint team-munkában gondolkodás és a közösségfejlesztés.

Négyféle térítésmentes szolgáltatást kínálunk: csoportos szolgáltatási tevékenységünk során felkészítjük a fiatalokat a tudatos életpálya-építésre, támogatjuk, segítjük őket a képzés- és iskolaválasztással, hivatással, munkaerőpiaci elhelyezkedéssel kapcsolatos döntéseikben. Módszertani tevékenységünk során a célcsoportok igényeire alapozva új technológiákat és módszertanokat fejlesztünk, saját kutatási projekteket valósítunk meg. Közreműködünk a tudásmegosztást elősegítő rendezvények és konferenciák szervezésében és lebonyolításában.

Egyéni szolgáltatásaink a különös személyes figyelmet igénylő fiataloknak szólnak. Pályaorientációs tanácsadási folyamataink a szülők, családok, valamint az érintett pedagógusok bevonásával zajlanak

Tehetséggondozással és digitális kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeink azoknak az erősségeknek a feltárására és fejlesztésére irányulnak, amelyek elengedhetetlenek a jövő kreatív, rugalmas és tudásintenzív munkahelyein. A felsős és középiskolás korosztály számára tehetségazonosítási folyamatok és alkotó pedagógiai foglalkozások kidolgozásával, a pedagógusok számára szakmai workshopok megvalósításával biztosítjuk a készségfejlesztést és szemléletformálást.

A felújítás során mire figyeltek különösen építészetileg? Csak azért merül fel ez, mert a Kilátóban egyszerre vannak jelen modern és klasszikusabb jellegű terek, atmoszférák.

A jelentősen leromlott állagú épület felújítása komoly kihívások elé állította a tervező-és kivitelező szakembereket. Valóban, és ezt szeretjük mi is hangsúlyozni, egy olyan központot kellett létrehoznunk, amely méltóképp őrzi és ápolja a történelmi emlékeket, értékeket, ugyanakkor eredményesen szolgálja a XXI. századi hivatáskeresést is, azaz biztosítja a fiatalok megszólítására alkalmas legmodernebb eszközöket. Közben megvalósul az egyenlő esélyű hozzáférés, tehát mind az épület terei, mind pedig a szolgáltatások mindenki számára elérhetőek. Utóbbi szempontot szolgálják a beépített akadálymentesítő eszközök, a bejárati rámpa, a minden emeletet elérő lift, a padlózatban kialakított vezető sáv, az épületben működő hangostérkép, a braille írással és a könnyen érhető kommunikáció jegyében magyarázó ábrákkal is ellátott irányítótáblák.

Mennyi ideig tartott az építkezés, mit lehet elmondani a Piarista Kilátó Központról a megnyitás óta?

A ferences kolostor épületének felújítása a Magyar Kormány támogatásával 2018-2020 között valósult meg. Az épület ünnepélyes átadására 2020. augusztus 25-én került sor. Az intézményben a szakmai munka beindulása szinte azonnali újra tervezést kívánt: a COVID-19 járvány berobbanása nyomán tevékenységeinket - szinte szó szerint egyik napról a másikra - sikerült a személyesből az online térbe helyezni. 

Megnyitása óta napjainkig a Piarista Kilátó Központ szakemberei folyamatosan, heti szinten átlagosan 250-300 fiatal pályaorientációját segítik. 

Módszertani- és kutató-fejlesztő, valamint munkaerőpiaci beilleszkedést segítő intézetként sikerült a váci, illetve a Dunakanyar régióban fontos szakmai partnerségeket kialakítani, és működtetni, valamint évente számos szakmai konferencián, előadással vagy műhely jellegű gyakorlati aktivitással megjelenni - résztvevőként, és ilyen jellegű programok házigazdájaként egyaránt. Ezek mellett intézményünkhöz köthetően megjelent több fontos szakmai kiadvány, például az inklúzió, és az egyenlő esélyű hozzáférés témájában.

Hogyan látja, van igény egy ilyen intézményre Vácon? Tudnak az emberek a Kilátó Központról vagy ez több időt igénylő folyamat?

Abban hiszünk, hogy a pályaorientáció, a hivatáskeresés mindannyiunk életében kiemelt fontosságú és azt végig kísérő kihívás. Sikeresen és hatékonyan működő, egyre bővülő partnerségeink, valamint a szolgáltatásainkat igénybe vevő- és azok iránt érdeklődő intézmények, fiatalok, családok, valamint a pályaorientációs területen működő szakmai szervezetekkel való együttműködéseink egyértelműen azt mutatják, hogy van igény az intézményre, szolgáltatásainkra. 

Fő tevékenységeink mellett, éppen azért, hogy a helyiek számára is elérhető, megismerhető legyen az intézetünknek otthont adó 300 éves műemlék épület, nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a Piarista Kilátó Központ közösségi, kulturális, rendezvényhelyszínként is ismert legyen helyi szinten. Sokszínű, térítésmentesen elérhető programjainkról felületeinken folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket. Példaként említeném egyik legutóbbi programunkat, ahol - immár hagyományosan - a Kutatók Éjszakája országos programsorozathoz csatlakozva egy tehetségterületekhez kapcsolódó kincskereső programmal mutattuk be tevékenységünket és a kolostor épületét. Ez a programunk például szűk egy hét alatt teltházas lett, zömében helyi, és környékbeli résztvevőkkel. 

Legutóbb pedig a Lányok Napja Fesztiválon jártunk, ahol a szervezők felkérésére három, egyenként 50 perces, a fenntarthatóság és zöld digitalizáció inspirálta workshopot tartottunk közel 70 résztvevőnek. A szűkebben vett célcsoport mellett igyekszünk megszólítani az idősebbeket is: tematikus előadásokkal várjuk az érdeklődőket, de nemrég a Déryné programhoz csatlakozva színházi játszóhelyként is debütált központunk. Decemberben pedig egy újabb értékes programmal várjuk a helyieket: Lackfi Jánost és feleségét, Bárdos Júliát köszönthetjük majd központunkban.

Vannak további terveik az épülettel vagy a Kilátóban zajló munkával kapcsolatban?

Nagy gondot fordítunk a műemléképület állagmegóvására azzal együtt, hogy a jelenlegi helyzet, az emelkedő energiaárak intézményünk életében is jelentős kihívást jelentenek. A szakmai munka tekintetében célunk, hogy az egyéni és csoportos tanácsadásaink, tehetséggondozó és digitális kompetenciafejlesztő foglalkozásaink folytatása mellett, egyre erősítsük módszertani jellegünket: minél több intézményhez, szakemberhez elvigyük a pályaorientációhoz kapcsolódó jógyakorlatainkat, átadva nekik a fejlesztés, fejlődés, közös tanulás, tanítás élményét; az inkluzív szemléletet, valamint azokat a módszereket, amelyekkel bemutathatjuk, hogyan lehet élményt adva, projektalapon összekapcsolni például a fenntarthatóságot és a szakképzést, vagy a pályaorientációt és a digitális kompetenciafejlesztést. Emellett pedig arra törekszünk, hogy módszereinkkel, kutatásainkkal minél hatékonyabban segítsük a területen működő szervezetek, intézményeket.   

TOVÁBBI KÉPEINK

A Helyek Vácon sorozat első részét itt lehet elolvasni. 

#HelyekVácon #UniKornis

EZEKET IS AJÁNLJUK!