Francesco és a "Sárkány": a legnagyobb próbatétel - Chiara Corbella Petrillo élete (3. rész)

2023.01.31

A fiatal házaspár történetének folytatása, további nehézségek és csodák története - Chiara Corbella Petrillo élete, 3. rész.

Chiara és Enrico másodszor kísértek egy fehér koporsót a sírig. Arcukon azonban valami megmagyarázhatatlan öröm látszik, és ilyet csak az tud sugározni, aki már megtapasztalta és éli a Mennyországot. És mit jelent a Mennyországot élni? "Az életben nem az a fontos, hogy tegyünk valamit, hanem megszületni és hagyni magunkat szeretni." - ez áll Chiara sírján. Isten nem azt nézi, hogy hány életképes gyermek született meg, hanem, hogy hányat szeretnek igazán. És ezt a fonalat továbbgöngyölítve igazán szeretni azt jelenti, hogy készek vagyunk nem birtokolni, hanem átadni Istennek mindent. A Petrillo házaspár öröme abban rejlik, hogy készek elengedni a gyermekeiket, bízva az Úr gondoskodó szeretetében. Megteszik a saját feladatukat, elkísérik őket a Menny kapujáig, majd vidáman búcsút intenek nekik egy időre.

A vágy, hogy legyen saját gyermekük, nem szűnik meg továbbra sem, és egy szép római zarándoklat után úgy döntenek, hogy belevágnak újra a családalapításba, mondjanak bármit is az emberek. És érkezik is valaki! Enrico, aki nem tudja a baba nemét, azt mondja Chiarának, ezt a gyereket Francesconak fogják hívni! A vizsgálatokon minden rendben van, a kis Francesco egészséges és szépen fejlődik. Ezúttal Chiaránál lépnek fel nehézségek. 

A nyelvén egy afta lett, aminek nem tulajdonít nagyobb tulajdonságot, mígnem elkezd növekedni és nagyon fájni. Fogorvoshoz, bőrgyógyászhoz, fül-orr-gégészhez megy, hogy kitalálják, mi lehet az. Sajnos az orvosok egy daganatra gyanakszanak. 

Ahhoz, hogy biztosra menjenek, mintát kell venni Chiara nyelvéről, meg kell műteni. Francesco miatt csak helyi érzéstelenítést kap, és végig ébren van a beavatkozás alatt. Csodás módon Daniela, barátnője és orvosa is elmehet, és behívják a műtőbe, hogy figyelje Francescot, nehogy valami történjen vele. Daniela visszaemlékszik ezekre az órákra, és csupa különleges történés jut eszébe. Chiara sugározza a nyugalmat, és mindenki másért aggódik, csak nem magáért. Szép mozzanat az is, amikor Daniela megfogja kezét és odanyomja a rózsafüzér karkötőjét, amit Chiara Medjugorjéból ajándékozott neki. Így tudta kifejezni Chiarának, hogy mellette van, de legfőképpen, hogy Mennyei Édesanyja is jelen van. Az aneszteziológus azonban rossz híreket közöl: "Semmi kétség, ez egy daganat".

Kérdezhetnénk: miért? Nincs rá emberi magyarázat. Chiara nem dohányzott, ami mondjuk okozója lehetett volna a ráknak. Isten azonban már előre válaszolt: 

a kapcsolati nehézségek, az azon való túljutás, a két gyermek a Mennyben, mind csak előhírnökei voltak ennek a próbatételnek. 

És Chiara haláltusáján kívül a műtétet követő éjszaka követel talán még többet. Nagyon fáj a nyelve, nem tud beszélni és egyedül van. Egy ponton ezt gondolja: "Isten nem létezik, különben nem tenné ezt velem". Hogy fáj neki ez a gondolat! Chiara pontosan azt éli meg, amit Jézus: a kereszten való elhagyatottságot. Ezen is túljut!

"Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket." 

(1Kor 1, 27)

Az eredmény: laphámrák. Ez az egyik legdurvább daganatos betegség, és általában a 60 év feletti, dohányzó férfiakat érinti. De ők nyugodtak maradnak: mostantól "sárkánynak" hívják a daganatokat.

Chiara a naplójában így ír: mindennek az ad értelmet, "ha ez Francescoért történik", aki még olyan kicsi és védtelen és "már annyira nagy félelmet és olyan erős érzelmeket kellett megtapasztalnia".

A műtétek sorában ez a mintavétel csak ez első, és a következő beavatkozások csak Francesco világrajövetele után jöhetnek szóba. Ismét felvetődik az abortusz gondolata, amely ilyenkor akár magától értetődőnek is számíthatna. Chiara azért áll értetlenül emellett, mert a 7 hónapos Francesco az orvosok szemében nem ember, csupán egy embrió, semmi más. Úgy látja, hogy az orvosok nem érzékelik, hogy itt kettő élet forog kockán. Ő ugyanakkor nem akar gyermeke életének kockáztatásával meggyógyulni, ezért az az orvosokat arra kéri, minél továbbra tolják ki a szülés időpontját. 

A végső megegyezés: a 35/36. hétig várnak Francesco javára.

Cristiana és Simone kiemelik, hogy a Petrillo házaspár kapcsolata Istenhez egyedülálló volt. Meghívást kaptak Jézustól a tanítványságra, és arra, hogy Isten szavát magukban hordozzák és életre váltsák. Chiara így ír Isten szavának hatásáról: "Az Úr nem akarja, hogy gyökeret eresszünk". Felismeri, hogy Isten az emlékezetünkbe akarja vésni, hogy a hazánk a Menny, onnan jöttünk és oda is tartunk, a Föld csak egy "köztes állomás". Egy másik feljegyzés: "Az elején nem ismertük fel Jézust a tumorban", úgy, ahogyan az emmauszi tanítványok sem az "idegenben". A házaspár számára elég volt egy vers az aznapi evangéliumból vagy a zsolozsmából, és tudták, mi a dolguk.

"Nem vagyunk Istenre dühösek, mert tudjuk, hogy minden mögött Ő áll. És azt tudni, hogy minden mögött Isten van, csodálatos." 

Ez pedig leírja a házaspár végtelen hitét és bizodalmát.

Május 30-án, 37 hét után születik meg a kis Francesco. Béke, nyugalom és nagy öröm: a kisbaba itt marad és hazavihetik... Chiarát azonban már felkészítik a sürgető második beavatkozásra: a nyirokcsomókat el kell távolítani, és újból meg kell vizsgálni a nyelven a sebet. Sok lehetséges következménnyel járhat ez: Chiara nem szoptathat majd esetleg és még drasztikusabb dolgok. Sírás, egy kis reménytelenség vesz erőt a házaspáron: mi lesz, hogyan lesz? És vajon el kell-e válniuk ilyen hamar, vagy Chiara meggyógyul?

Június 3-án, a műtét napján a következő volt a napi evangélium: "Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti sírtok és jajgattok majd, a világ pedig örül, szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul. Az asszony is szomorú, amikor szül, mert eljött az órája, de amikor megszülte gyermekét, többé nem emlékezik gyötrelmeire az öröm miatt, hogy ember született e világra. Hasonlóképpen ti is most szomorúságban vagytok, de ha majd ismét meglátlak titeket, örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veszi el tőletek." (Ján 16, 20-22) Mindez hatalmas megerősítés volt!

A 16 vizsgált nyirokcsomóban 2 áttétet találtak. Chiara ezért a nyáron kemoterápiára és sugárkezelésre járt, elment a hangja és csak szondán keresztül tudott táplálkozni. Novemberre a tüdejében sebeket találnak - ezeket valószínűsíthetően már a sugárkezelések okozták. Decemberben Francescot megkeresztelik - nagy ünnep, ugyanakkor az elengedés folyamatának kezdetét is fémjelzi. Februárban kiderül, hogy a tüdejében észrevett sebek mégiscsak egy fertőzés következményei, Chiara antibiotikumot szed emiatt. Egyre gyengébb, kisebesedik a szája, és hátfájdalomra panaszkodik. 

Januártól márciusig kisebb javulások mellett kiderül, hogy áttétek képződtek a tüdőben, a májban, a szemben és a mellében is. Mindezek ellenére Chiara mutatkozik leginkább késznek, mindent elfogadni és az Örök Életre készülni. 

Júniusig romlik az állapota, mégis, a környezetükben vigaszt lehet találni. Szerdánként rózsafüzért imádkoznak egyre bővülő társaságban. Utolsó "kiruccanásként" Chiara különleges helyet választ: Medjugorje. Legközelebbi barátaikkal egy repülést szerveznek, hogy együtt vigyék oda életüket a Szűzanya elé. Csodás zarándoklat ez, és erőt ad az utolsó lépésekhez.

Június 13-án Chiara halálán van. Odagyűlnek a legközelebb állók. Mindenkinek elmondja, hogy mennyire szereti őket. Édesanyja odamegy az Oltáriszentség elé, és Chiara gyógyulását kéri. Chiara így szól: "Mama, hát még mindig nem értetted meg?" Maria Anselma is elengedi a lányát. A társaság énekel, megpróbálnak rózsafüzérezni, de Chiarának nem tetszik. Vito atya zsoltárokat olvas fel inkább. 12 órakor hal meg. 

Sírás mellett azonban remény van mindenkiben. A következő napok csodásan telnek, és Chiara temetésén rengetegen vesznek részt. Chiara megvárta, amíg mindenki kész elengedni, és aztán elindult, hogy találkozzon a Vőlegénnyel, reményt és bizodalmat sugározva.

Ez volt Chiara Corbella Petrillo életútját bemutató minisorozatunk harmadik, befejző része. Az első részt itt, a másodikat pedig itt lehet elolvasni. További információkért, részletekért ajánljuk Chiara történetéről hivatalos weboldalát.

EZEKET IS AJÁNLJUK!

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el